Orchideák, színes orchideák...

Először utaztam Drezdába, és először a Debreceni Orchideakedvelők Klubjának (DOKK) csapatával. Ez persze csak részben igaz, hiszen a társaság nagyobb részét már eleve ismertem a Magyar Orchidea Társaság révén, és mire elhelyezkedtem a buszban, addigra már szinte otthon is éreztem magam új barátaim között. Pillanatok alatt befogadott a csapat. Szükség is volt rá, mert hosszú és monoton út várt ránk Drezdáig, amit étel-italkínálgatással, jó beszélgetésekkel és némi alvással egész jól túléltünk.  Az időzítés mindenesetre tökéletes volt, pontosan nyitásra érkeztünk meg a drezdai vásárközpontban rendezett Drezdai Húsvét Dresdner Ostern) leglátványosabb kiállítására, az „Internationale Orchideen-Welt 2014”-re.

A Drezdai Húsvét a város, de talán Szászország legnagyobb és legnépszerűbb rendezvénye, mely évről évre tavaszi hangulatot varázsol a látogatók lelkébe, immár 21. alkalommal. Elvarázsolt a látvány, amint beléptünk: négy kontinens ötvennyolc kiállítója több mint 5000 m2-es kiállításon mutatta be és kínálta százezernél is több gyönyörű orchideáját. Külön öröm volt számunkra, hogy a Magyar Orchidea Társaság és a Marczika Kertészet is impozáns standdal öregbítette a magyar orchideások hírnevét. Jó volt velük találkozni, jó volt együtt örülni a sikereiknek.

Kattogtak a fényképezőgépek, és gyűltek a különleges virágok, így eszünkbe sem jutott az előző éjszakai fárasztó utazás. Tobzódtunk az orchidea-varázsban.

Hamar eltelt az idő, és indultunk, hogy elfoglaljuk a szállásunkat, az IBIS Budget Dresden City Hotelben.  Fantasztikusan jó választás volt ez a szálloda. Az IBIS-nél megszokott puritán elegancia mellett az elhelyezkedése volt, ami igazán elvarázsolt. Alig 300 m-re volt a lustán nyújtózkodó Elba partjától, és olyannyira a belvárosban, hogy a város építészeti csodáinak többsége egy kilométeres sugarú körön belül, rövid, kényelmes sétával volt elérhető. Ki is használtuk, sötétedésig gyönyörködtünk a szász főváros csodás hangulatú épületeiben. Nem messze a szállodánktól, a régi piactéren találtunk egy hangulatos sörházat, az Altmarktkeller-t, amely a tradicionális szász – cseh barátság hagyományait őrizte. Mi is ennek jegyében rendeltünk, férjem cseh ételt kért szász sörrel, én fordítva, aztán csereberéltünk. Kiemelkedő kulináris élmény volt, udvarias kiszolgálással és elviselhető árakkal.

A másnap reggel kupaktanáccsal kezdődött. Mint minden demokratikus fórum, ez is egy kissé anarchisztikus, de egynyelvű bábeli zűrzavar képzetét keltette. Azt próbáltuk eldönteni a legigazságosabb módon, hogy Prágát ejtsük útba hazafelé, vagy a drezdai Botanikus kertet, esetleg menjünk vissza kicsit a kiállításra… a csapat fele Prágát szerette volna, másik fele a Botanikus kertet, egyszóval visszamentünk a kiállításra, és ez mindenkinek örömére szolgált.

A hazavezető út ismét hosszú és monoton.. lett volna, ha nem telt volna meg a szívünk-lelkünk Európa legnagyobb Orchidea-show-jának gyönyörű emlékeivel, és talán még az orchideáknál is nagyobb értékkel, az igazi barátsággal.

Köszönünk mindent a szervezőknek, és az utat széppé varázsoló orchideás barátainknak is.